Fehéregyháza első említése 1231-ből származik, akkor még Albae Ecclesie néven szerepel. Egykor a Haller család birtoka volt. Várkastélyuk 1637 előtt épült, de mára már a parkkal, tóval, virágokkal körülvett kétszintes, négy szögletbástyás, vízárkos, felvonóhidas kastélyból már csak a Filagória látható. A település Petőfi emlékhely, hiszen a közelben volt 1849. július 31-én a segesvári csata, amelyben Petőfit utoljára látták élve. A Petőfi-emlékmű az Ispánkútnál az országút mellett áll. A faluban Haller Louise grófnő Petőfi-múzeumot hozott létre, amelynek kertjében Petőfi és Bem szobra áll. A falu szélén található a csatában elesett honvédek turulmadaras obeliszkje. A költő is itt nyugszik valahol a három tömegsír valamelyikében. A segesvári határon az erdőszélen áll a csatában elesett orosz főparancsnok Szkarjanyin gróf fekvő oroszlános síremléke.